A különbség valahol ott kezdődik el, amikor nem vesszük észre, hogy az erőfeszítések mellett elmarad a saját igényeinkre való odafigyelés, és a munka alárendelődik azoknak a fontos prioritásoknak, amitől az egyén töltődni, kikapcsolódni és pihenni tud.

Civil szervezetek esetén különösen igaz a fenti képlet: van egy ügy, amiért a végletekig elkötelezettek tudnak lenni a benne dolgozók, és nem, vagy nehezen veszik észre, hogy valami már nem olyan, mint régen. Marad a lelkesedés, az energia és a pörgés, mellette viszont egyre gyakoribb a feszültség, fáradtság, kimerültség.

Mit tehet az egyén és mit tehet a közösség? Milyen felelőssége van a vezetőnek abban, hogyha valaki öles léptekkel menetel a kiégés felé? Hová tudnak a civil szervezetek dolgozói fordulni, ha erre nincs külön forrás, pályázat vagy támogatás?

A webinárium során a fenti kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel a civil szektorból és a mentálhigiénés segítők területéről.

A beszélgetést vezeti: Szirtesi-Nagy Réka.